Harmadik részéhez ért Jókai Anna és Korzenszky Richárd hitéleti trilógiája, az A hit kapuja című kötet a remény és szeretet után az Istenbe vetett bizodalomról szól főként. Az írónő és a tihanyi perjel által elkészített könyv tulajdonképpen segédkönyv a létük értelmét kereső emberek számára, fogalmazott Jókai Anna.

A jelenkort, az abban élő embert megszólító kötetet a Nemzeti Összetartozás Napján, június 4-én mutatták be, ezzel is hangsúlyt téve arra, hogy az egyetemes és egyszemélyes hit valósága az egyén és a közösség közös távlatában működik jól, kap emeltebb jelentőséget.
Érdekes meglátását osztották meg a szerzők a könyv bemutatója kapcsán sajtónak adott nyilatkozatban, miszerint az ember hite, hasonlóan az ujjlenyomathoz, sajátságos, önálló történet. Kétségtelen, hogy minden ember számára a saját hitre ébredése, hitének személyes volta a legfontosabb, így az mindig kap egy egyéni színt, ugyanakkor az evangéliumokban Krisztus példázatai, illetve őt keresőket elhívó szavai sokszor összecsengenek, általánosan elfogadhatók, mindenki számára befogadhatók, hiszen éltető erejűek. A trilógia első része a Szeretet szigetek című darabbal indult, akkor, 2008-ban az írónő párbeszédbeli partnere Ternyák Csaba egri érsek volt. A folytatásban, a 2013-ban megjelent A remény ablaka című résznél Jókai Anna Kozma Imre atyával folytatott beszélgetésre épült a kötet.
A hit kapuja című kötetben olvasható párbeszédes forma nyomán, a perjel és az író közti eszmecserében az olvasó gondolatban vagy valóságban is eljuthat a hit kapujáig. Az izgalmas kérdés persze az, hogy át is lép-e rajta, illetve tovább is megy-e, hogy megtapasztalja, mi van a kapun túl.